A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, a tavaszvárás örömünnepe.
A farsang ünnepköréhez kapcsolódó szokásaink a középkorban honosodtak meg, javarészt olasz, francia és német hatásra. Maga a farsang szó is német eredetű (vaschang), mely eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Ebben az időszakban a párválasztás is igen jellemző és fontos, mert a farsang ideje „esküvői szezon” volt, hiszen a húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével – vagy, aki elég bátor volt személyesen – bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát ez a nap volt a Farsangvasárnap. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Hétfő a farsang farkának középső napja.
Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot, amelyen a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigalom. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja; a farsangtemetés időpontja. Ilyenkor általában szalmabábut égettek, jelképesen lezárták a farsangot és elűzték a telet.
A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A torkos csütörtök az ünnep különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy – a közelgő nagyböjt előtt – ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (fánk, rétes), valamint megengedett volt a szokásosnál torkosabban étkezni.
A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege, a Húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást.
