A farsangi mulatságok február 10-én, hamvazószerdán véget értek, és elkezdődött a húsvétot megelőző, hathetes böjt.
A böjt mindannyiunknak kiváló alkalom arra, hogy egészségesebbé váljunk, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá. 
A lemondás, bizonyos élvezeti cikkektől – elsősorban az ételtől és italtól – való tartózkodás gyakorlata számos vallásban megtalálható. A keresztény kultúrkörben közismert nagyböjtön kívül gondoljunk csak a zsidó Jóm-kippurra vagy az iszlám Ramadánra, de akár a hinduk, buddhisták, vagy a tao követőinek böjti napjaira.
Ezeknek az időszakoknak a célja, hogy a testtől megtagadott örömökön keresztül a hívek intenzívebben gyakorolhassák a bűnbánatot, és testileg-lelkileg megtisztuljanak. Nem kell azonban vallásosnak lennünk ahhoz, hogy átérezhessük a böjt betartásának előnyeit. Ekkor megszabadulhatunk a lerakódott salakanyagoktól, és testünk felfrissülhet, megújulhat a tavasz közeledtével. A testi hatásain kívül a böjt az önismeret eszköze is lehet, melynek során újat tanulhatunk az egóról, a függőségeinkről és korlátainkról, valamint szellemileg, lelkileg megtisztulhatunk.
A böjtnek nem csupán egyféle gyakorlata létezik,
hiszen az egyéni adottságaink, egészségi állapotunk és elszántságunk, esetleges káros szokásaink szerint alakíthatjuk. A katolikus liturgia szerint a 18 és 60 év közötti híveknek hamvazószerdán és a húsvét előtti pénteken csak háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. Emellett ezen a két napon és a nagyböjt minden péntekén a 14 évesnél idősebbek nem fogyaszthatnak húst. Ezek a szabályok is arra hívják fel a figyelmet, hogy a böjt a fiatal, egészséges szervezetnek szól, és nagyon fontos, hogy a mértékletességet a lemondásban is tartani kell.
A böjtölés nem verseny, sőt, kifejezetten káros lehet, akár táplálkozási zavarok kialakulásához is vezethet, ha túlzásba visszük! Figyeljünk testünk jelzéseire, a hosszabb, szigorúbb böjt megkezdése előtt akár konzultáljunk egy orvossal is. Cukorbetegnek, vesebetegeknek, daganatos betegségekben, pajzsmirigytúltengésben, gyomor-, vagy nyombélfekélyben szenvedőknek kifejezetten ellenjavallott a böjt tartása!
Ebben az időszakban általánosnak számít a húsról való lemondás, de ehhez mindenki társíthatja a maga elképzeléseit. Van, aki ilyenkor nem fogyaszt semmilyen állati fehérjét, tejterméket, tojást és halat sem, kerüli az édességet, a cukrot, az alkoholt és a koffeint. A zöldségek, gyümölcsök, illetve az olyan, a búzát kiváltó egészségesebb gabonafajták, mint a hajdina, az árpa, a kukorica, a köles képezik a böjti ételek gerincét.
A sok folyadék, elsősorban a víz fogyasztása természetesen mindig fontos,
ezen kívül érdemes kipróbálni például a mentaféléket, cickafarkfüvet, katángot, kamillát tartalmazó gyógyteákat, amelyek segítik a kiegyensúlyozott emésztést. A reggeli kávé helyett fogyaszthatunk energetizáló zöld teát, vagy cikóriakávét, ami ízében és külsejében is az igazi kávéra emlékeztet, de jó hatással lehet az emésztésünkre.
Amennyiben a fizikai állapotunk megengedi, heti egyszer egynapos léböjtöket, illetve gyümölcs- és zöldségnapokat is beiktathatunk. Ezeket érdemes hétvégére ütemezni, amikor nem kell megterhelő fizikai vagy szellemi munkát végeznünk. A léböjt lényege, hogy ne fogyasszunk szilárd táplálékot, csupán 2,5-3 liter folyadékot. Elsősorban vizet, szénsavmentes ásványvizet, de kipróbálhatunk gyógyteákat, zöldség- és gyümölcsleveket is.
A gyümölcs-, illetve a fekete teát, a tejet, tejtermékeket, alkoholtartalmú italokat viszont kerülni kell ekkor. Ha a léböjt túl megterhelő számunkra, együnk egy napig csak gyümölcsöket, zöldségeket, akár saláta, vagy leves formájában. A fokozatosság elve szerint sem közvetlenül szilárd táplálék elhagyása előtt, sem utána nem szabad zsíros, nehéz ételeket fogyasztani, inkább válasszuk a főtt rizst, a burgonyát vagy a kétszersültet!
Aki először tart ilyen szigorúbb böjti napokat,
annak a méregtelenítési folyamat alkalmanként olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a fejfájás, a fáradtság, az esetleges ingerültség. Ezek a szervezet természetes ellenreakciói a salakanyagok távozására, és ezek is azt jelzik, hogy nem kell túlzásokba esni. A jojóeffektus elkerülése miatt is lényeges, hogy ne legyünk a végletek emberei. Amikor ugyanis a szervezet rövid ideig nem jut táplálékhoz, bepánikol, és a következő étkezéskor többet fog tartalékolni.
Ha valaki kifejezetten fogyási célzattal böjtöl, vagy egyszerűen egészségesebb életmódra szeretne váltani, annak az étkezés mellett a testmozgás is fontos, de az intenzív edzés helyett a séta, a könnyedebb tornagyakorlatok szerencsésebbek.
Számos különböző jógagyakorlat segíti elő a kifejezetten a méregtelenítést, a salaktalanítást. A jógaóráknak, amelyekre már a Xantos Mobil Masszázs Kft.-nél is jelentkezhetnek az érdeklődők, egyéni, családi, vagy akár munkahelyi foglalkozás keretében, fontos részét képezi a meditáció, ami a böjt spirituális aspektusához járul hozzá. Bár a mostani, húsvét előtti időszakban magától adódik a lehetőség, böjtöt bármikor, néhány napon vagy héten át is tarthatunk.
A rendszeres böjt regeneráló és tisztító hatással van a szervezetre, és szellemileg is frissítően hat ránk. A böjt alatt megszűnhetnek az alvászavaraink, kitisztulhatnak az ízületek, illetve leküzdhetjük rossz szokásainkat, tulajdonságainkat, gondolatainkat, fejleszthetjük az akaraterőnket és a kitartásunkat.
Kedvcsinálónak, íme, egy böjti egytálétel receptje:
Zöldséges-gombás gabonakása (4 személyre)
- 25 dkg köles / hajdina / árpa / barna rizs
- 15-25 dkg zöldség ízlés szerint, vegyesen (pl.: sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, cukkini, zöldborsó, kukorica, karfiol, padlizsán, húsos paprika, gomba, apró zöldbab)
- 4 evőkanál olaj
- 2 evőkanál apróra vágott vöröshagyma
- só, fűszerek ízlés szerint (pl.: curry, kurkuma, őrölt fekete bors, lestyán, bazsalikom, petrezselyemzöld)
Ha árpából vagy barna rizsből készítjük a kását, akkor 6-8 órával előtte (éjszakára) áztassuk be a gabonát!
Meleg olajban fonnyasszuk meg a felaprított vöröshagymát, tegyük rá az egyforma, kicsi kockákra vágott gombát és/vagy sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellert. Öntsük fel annyi vízzel, amennyi elfedi. Mikor félig megpuhultak, hozzátehetjük a puhább zöldségeket, (pl.: cukkini, padlizsán, kukorica, zöldborsó stb.). Majd az egészet puhára főzzük, ha nem párolog el az összes víz, leszűrjük.
A kiválasztott gabonát kevés olajon enyhén átpirítjuk, majd súlyának megfelelő kétszeres, esetleg két és félszeres mennyiségű sós vízzel felöntjük. Beleteszünk egy negyednyi vöröshagymát, tetszőleges fűszerekkel ízesítjük és puhára főzzük. Vigyázzunk, mert mindegyik gabonafajta különböző mértékben duzzad meg, így eltérő mennyiségű vizet igényelhet. (Különösen a kölessel vigyázzunk, mert nagyon hajlamos szétfőni és akkor vízből súlyának akár 2,5-3-szorosát is felveszi!) Minden kásafőzés alapszabálya, hogy gyakran kell kevergetni, és ha szükséges, a vizet pótolni.
