A svédmasszázst gyakran hívják frissítő, izomlazító vagy revitalizáló masszázsnak is.
A frissítő svédmasszázs olyan ritmikus, lendületes, dinamikus mozdulatokkal végzett, nyugati hagyományokon alapuló masszázs, amely során a masszőr/masszőz a svédmasszázs fogásaival éri el a közérzetjavító hatást. A masszázs során alkalmazott öt alapfogás a simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés és rezegtetés. (A fogások sorrendje iskolánként eltérő lehet, de általában fenti sorrend az elfogadott.) A masszázs során – a felfrissülés mellett – csökkennek bizonyos sérülések utáni fájdalmak, beindulnak a szervezet öngyógyító mechanizmusai.
Svédmasszázs neve a svéd vívómester Pehr Henrik Ling (1776-1839) után kapta nevét.
Ling 1813-ban, a XIX. század elején fejlesztette ki módszerét, ami az emberi szervezetet mechanikai ingerek által befolyásoló kezelési technika. Egy olyan rendszert, ami dinamikus mozdulatokon alapul és az egész világban elterjedve a nyugati masszázs, a gyógymasszázs, a sportmasszázs és a szegment-masszázs alapmozdulatait adja. A keleti masszázsoktól eltérően közvetlen fiziológiai hatásokra épít és a masszázst ruhátlan testfelületen, vivőanyaggal (olaj, krém) vagy anélkül végzik. (Az éppen nem kezelt testrészeket betakarják.) Az alany jellemzően masszázságyon fekszik vagy masszázsszéken ül. Egy teljes testmasszázs körülbelül egy órán át tart, és heti két alkalomnál sűrűbben nem javasolt. Ugyanis a túlmasszírozás fáradtsághoz, izomlázhoz vezethet. A masszázs során általában egyidejűleg csak egy terület masszázsára kerül sor, amit részmasszázsnak, szegment-masszázsnak nevezünk. Ilyen például a feszültségoldásra kiválóan alkalmas hátmasszázs. Ekkor a vendég a hasán fekszik, bokája alá pedig a masszőr hengerpárnát helyez, hogy izmai ellazuljanak.
A háti szakasz anatómiai értelemben véve a XII. hátcsigolyától az I. hátcsigolyáig tart, ám a hátmasszázs a keresztcsonttól a nyakszirtig történik. A hát kezelése során a masszőr külön gondot fordít a lapocka átdolgozására is, amelynek környékén általában fájdalmas izomcsomók találhatók. A nyak és vállövi masszázs hasonlít a hátmasszázshoz, de nem érinti a hát alsó régióját. Hangsúlyos a vállöv izmainak – mellizmok, deltaizom, trapézizom – és a lapocka területének, valamint a nyakizmoknak az átdolgozása. Ülve és fekve is végezhető. A lumbogluteális masszázs a farredőtől az I. ágyéki csigolyáig, közvetlenül az alsó borda alattig tart. A lumbális gerincszakasz mellett fontos idegek kilépési pontjai vannak, így a masszázs hason fekve történik, tehát csakis a fartájékot és a derék hátsó részét érinti. Alkalmas a derékfájások, derékból kisugárzó hátfájások, csípőficam, lumbágó, isiász, csigolyabetegségek kezelésére.
A felső végtag kezelése a felkart, az alkart és a kezet együttesen jelenti az ujjhegyektől a vállig. Fekve vagy ülve is végezhető. A teljes alsó végtag masszírozása a lábujjaktól kezdve a farredőig tart, magában foglalja a talp átdörzsölését, ami nem tévesztendő össze a talpmasszázzsal.
A modern masszázs kiegészítő fogásokat is alkalmaz, ilyen lehetnek az intermittáló nyomás, a felrázás, a kirázás és a vezetett passzív kimozgatás.
Hatásai általános hatások, így jótékonyan hat a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre, az izomzatra és a betegségek kezelése magasabb szinten már a gyógymasszázs körébe tartozik. Kétséges esetben a svédmasszőrnek is orvosi véleményt kell kérnie.
