Gyógytea

A masszázs és a teázás egymást kiegészítő, szoros kapcsolatban állnak, ám mielőtt erről bővebben írnánk, fontos lehet tisztázni a teakészítés alapjait.

Nem mindegy ugyanis, hogyan készítjük el teánkat! Ahhoz, hogy ne csak tisztító és folyadékpótló hatású ital legyen, hanem a gyógyhatású, terápiás hatásai is érvényesüljenek, ismernünk kell a felhasznált növényrész elkészítésének sajátosságait. Első lépésként azonban érdemes tekintettel lenni a víz minőségére. Figyelem! Soha ne használjunk csapvizet! Minden esetben tiszta, palackozott, vagy szűrt vízből készítsük a teát, ugyanis a csapvízben található különböző vegyi anyagok elváltoztatják a gyógytea ízét, illetve ezek az anyagok keveredhetnek a gyógytea hatóanyagaival, és tönkretehetik azokat. Soha ne forraljuk fel újra a maradék vizet, mert ezzel poshadt ízű teát kapunk! Tartsuk be a teakészítés alapszabályait, azaz ne használjunk alumíniumkannát, fémszűrőt és soha ne forrázzuk a teát műanyag vagy – nem rozsdamentes acél-fémedényben. A mellékízmentes, friss aroma eléréséhez porcelán-, üveg-, vagy kerámiaedényre van szükség.

A hatóanyagok legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű kinyerésének 3-féle formája lehet.

Megkülönböztetjük a főzetet, a forrázatot és a hidegvizes kivonat készítést.

Főzet: Főzet készítésére akkor van szükség, ha a felhasznált növényi rész kemény, tömör, hatóanyagai nehezen oldódnak. Így például a héjak, gyökerek, szárak vagy hajtások mélyesszenciáinak kivonásához szükséges. Ekkor a használni kívánt növényi részt megfelelő mennyiségű vízben 5-20 percig főzzük fedő nélkül. Az alapanyagok sűrűsége befolyásolja, de közben az elpárolgott vizet pótolhatjuk, hogy ne legyen túl tömény a kapott főzetünk. Mindig pontosan olvassuk el azokat az információkat is, amelyek a csomagoláson találhatók. Fogyasztás előtt szűrjük le!

Forrázat: A forrázat az, amit a legtöbben készítenek, vagyis, amikor egy adag teát vagy filtert belehelyezünk a csészébe, és leöntjük forró vízzel, forrázatot készítünk. Ennek készítését a lágyabb növényi részek (levél, virág, szirom) igénylik, melyekből könnyebben kioldódik a hatóanyag. Abban az esetben is a forrázás javasolt, ha a hatóanyag illékonysága miatt nem lehet forralni a teát. Ilyenkor öntsünk frissen forralt vizet a növényi részekre (2,5 dl vízhez egy púpozott teáskanál szárított gyógynövény kell). Általában szokás, hogy a forrázatot lefedve néhány percig állni hagyjuk.

Hidegvizes kivonat: Akadnak olyan alapanyagok, amelyek hatóanyagai a hő hatására változást szenvednek, és elveszítik gyógyerejüket. Ilyen például a csipkebogyóban található C-vitamin. Ennek elkészítéséhez áztassuk hideg vízbe a megfelelő mennyiségű alapanyagot, és hagyjuk így éjszakára. Fogyasztás előtt ezt is szűrjük le.

Ne essünk túlzásokba a gyógytea kapcsán, folyadékpótlásra továbbra is a víz legyen az elsődleges, illetve fogyaszthatunk lédús gyümölcsöket is!

Facebook oldalunkat itt nézheti meg!