Fogyókúra? A New York-i Gawker Media által készített felmérés szerint állítólag tavaly már nem az USA polgárai alkották a világ legkövérebb népét – megelőzték őket a mexikóiak. Náluk a lakosság majdnem harmada elhízott, és évi 70 ezer ember hal meg a cukorbetegség és közvetlen következményei miatt.
Már 2010-ben azt jósolták a szakértők,
hogy a lakosság rohamos elhízása következtében Mexikó átveszi az Egyesült Államok első helyét a világ legkövérebb népeinek listáján. A latin-amerikai ország táplálkozási szakemberei szerint hazájukban az „elhízási járvány” már gyerekkorban meghatározó lehet, hiszen minden öt túlsúlyos mexikói gyerekből négy élete végéig küzd a súlyproblémákkal. Különösen veszélyeztetettnek számítanak még a szegények, a fiatalok és az ülőmunkát végzők is. A nemzeti szintű elhízás mögött valószínűleg az Mexikóban is az amerikai típusú gyors éttermi ételek (sült burgonya, hamburger), valamint a helyi, főként kukoricalisztből, húsból és zsíros szószokból készülő ételek állhatnak.
A szegényeket azért is sújtja a kövérség,
mert például a kóla mindenütt hozzáférhető, hamar telítettséget okoz és olcsóbb, mint a tej, ezért az anyák már csecsemőiket is kólával itatják.
Legjobb tudomásunk szerint Mexikó 2014 elejétől hadat üzen a járványosan terjedő kövérségnek. A 100 grammonként több mint 275 kalóriát tartalmazó élelmiszerekre, köztük a mexikói őslakosok, az aztékok által feltalált csokoládéra is, 8 százalékos általános forgalmi adót vetnek ki. Mindemellett a szénsavas üdítőitalokat literenként 1 pezó (17 forint) fogyasztási adóval sújtják.
Ezeknek fogyasztása Mexikóban az egyik legmagasabb a világon, az egy főre jutó évi 163 literrel. Az adóreform mellett nevelési, élelmiszer-ellenőrzési és sportprogramokat is hirdetnek, hogy megelőzzék az elhízottak számának további növekedését. A Mexikói Nemzeti Egészségnevelési Intézet szerint a Mexikót sújtó kövérségi járvány „példátlan” és „a nemzet jövőjét is fenyegeti”.
Fogyókúra? Nem örülhetnek túlságosan az Államokban sem. Ott az elhízottak aránya 31,8 százalék, őket követi Új-Zéland (26,5 százalék), Chile (25,1 százalék) és Ausztrália (24,6 százalék). Magyarország ezen a listán az előkelő 25. helyen szerepel, megelőz minket Csehország és Szlovénia, de állítólag még Szlovákia is.
